AZ ÖN BIZTONSÁGA
KÖZÖS ÜGYÜNK.
Kalocsai munkavédelem

Foglalkozás egészségügyi orvosi vizsgálatok

A munkáltató valamennyi munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani.

Továbbá köteles az orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjét írásban meghatározni. Ez a feladat munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Cégünk elkészíti Önnek a szabályzatot, hogy megfeleljen a jogszabályi kötelezettségének.
  • egyeztetett időpontban – jellemzően a munkahelyi kockázatértékelés keretében – felmérjük a cégnél előforduló munkaköröket,
  • megvizsgáljuk az egyes munkakörökben dolgozók által végzett munkát, illetve, hogy milyen egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve munkájukkal összefüggésben,
  • elkészítjük az Orvosi vizsgálatok rendje dokumentumot, mely tartalmazza a szükséges orvosi vizsgálatok irányát és idejét is,
  • a szabályzatot rövid határidővel, nyomtatottan bocsájtjuk rendelkezésükre.

Tegyen meg Ön is mindent, hogy munkavállalói egészsége biztosítva legyen, minimalizálja az egészségügyi kockázatokat a munkahelyen!




A munkáltató valamennyi munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani.

A dolgozók orvosi alkalmassági vizsgálatra küldéséért minden esetben a munkáltató a felelős.

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása történhet a munkáltató által működtetett vagy a munkáltatóval kötött szerződés alapján külső szolgáltató útján.

Az orvosi vizsgálatokat és a kiegészítő szakvizsgálatokat munkaidőben kell megtartani.

A vizsgálat napján a vizsgálatra kötelezett dolgozó a megadott időpontban köteles megjelenni. Ha a dolgozó a vizsgálaton saját hibájából nem jelenik meg, munkába nem állítható. Ha a már foglalkoztatott dolgozó nem jelenik meg a számára kötelezően előírt vizsgálaton, a munkakörében való további munkavégzéstől a vizsgálat elvégzéséig el kell tiltani!

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat olyan, elsősorban preventív szolgálatot jelent, amelynek feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszicho-szociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése. Másrészt javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire; harmadrészt a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően; negyedrészt a munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban.

A munkáltatók munkavállalóik létszámát és tevékenységét, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosításának módját – működésük megkezdését követő egy hónapon belül – kötelesek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) telephely szerint illetékes városi, fővárosi kerületi bejelenteni.

Azok a munkáltatók, akik nem tartanak fenn szolgálatot, továbbá a munkaügyi központok, a települési önkormányzatok és a szakképző intézmények a külön jogszabályban meghatározott vizsgálatok elvégzése ellenében – eltérő megállapodás hiányában – az alábbiakban meghatározott térítési díjat fizetik a szolgáltatást nyújtónak.

„D” foglalkozás-egészségügyi osztály esetén 9.500,- Ft/fő/év
„C” foglalkozás-egészségügyi osztály esetén 12.800,- Ft/fő/év
„B” foglalkozás-egészségügyi osztály esetén 16.300,- Ft/fő/év
„A” foglalkozás-egészségügyi osztály esetén 19.000,- Ft/fő/év

A foglakozás-egészségügyi osztályba sorolás elsődleges feltétele a gazdasági tevékenység, illetőleg az expozíció mértéke. Ha a munkavállalók többféle munkakörnyezetben vannak foglalkoztatva, a besorolás szempontja az, hogy mely foglalkoztatás-egészségügyi osztályt indokoló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

A főműszakidőben biztosítani kell a szolgálatban egy orvos és egy ápoló jelenlétét:

  • „A” foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1000 munkavállalónként,
  • „B” foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1200 munkavállalónként,
  • „C” foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1500 munkavállalónként,
  • „D” foglalkozás-egészségi osztály esetén a 2000 munkavállalónként.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített, külön jogszabályok által előírt feladatok ellátásában.

A munkáltatónak biztosítania kell, hogy munkavállalói és azok munkavédelmi képviselői a munkakörülményeikkel kapcsolatban, így különösen a biztosított jogaik gyakorlása során a szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól megkaphassák.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelem feladataira kiterjedő szakmai irányítását a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv látja el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat. A szakmai irányítás magában foglalja a helyes gyakorlat módjának meghatározását és annak érvényre juttatását.

A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.

A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles

  • a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;
  • a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni;
  • munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;
  • a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;
  • a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni;
  • a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;
  • a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.

Orvosi alkalmassági vizsgálatok fajtái:

  • a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre,
  • a szakmai alkalmasság esetében az adott szakmára, illetve szakmai jellegű képzésre; az álláskereső esetében szakmai jellegű képzésre, átképzésre, az adott személy számára ellátható foglalkozási csoportokra vagy szakmák megjelölésére,
  • a személyi higiénés alkalmasság esetében a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenységre történik.

A munkaköri és a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. A munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése a záróvizsgálattal egészülhet ki.

Záróvizsgálatra kell küldeni a munkavállalót, ha:

  • legalább négy évet dolgozott idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkakörnyezetben (pl.: zaj,) esetén, illetve akkor,
  • munkaviszonya megszűnik a társaságnál,
  • azt maga a munkavállaló igényli.

A személyi higiénés alkalmassági vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli.

A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkavállaló, illetve a tanuló vagy a hallgató, az álláskereső:

  • a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele
    • egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e,
    • nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül,
    • nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását;
  • esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása, illetőleg a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt;
  • a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben, illetve szakmákban történő munkavégzés esetén személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét, foglalkoztatható-e az adott munkakörben;
  • milyen munkakörben, illetve szakmában és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott munkaképességű;
  • foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében, illetve folytathatja-e tanulmányait a választott szakmában;
  • szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel;
  • külföldön történő munkavégzés esetén egészségi szempontból várhatóan alkalmas-e az adott országban a megjelölt szakmai feladat ellátására.

A személyi higiénés alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkát végző személy egészségi állapota - a tevékenység gyakorlása esetén - a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületeken nem veszélyezteti-e mások egészségét, folytathat-e tevékenységet az adott munkaterületen.

Fontos megjegyezni, hogy nő és fiatalkorú nem foglalkoztatható olyan egészségére ártalmas munkakörben, illetőleg olyan munkakörülmények között, amelyben a munkavégzés az egészséget és testi épséget, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan befolyásolhatja, vagy az utódokra fokozott veszélyt jelent, illetőleg amelyben mások egészségét, vagy testi épségét fokozottan veszélyezteti.

Szintén fontos, hogy fiatalkorú személy a 18. életév betöltéséig éjszakai műszakban nem foglalkoztatható.

A foglalkozás egészségügyi orvosi vizsgálat általánosságban az alábbiak szerint zajlik:

  • az új felvételes, vagy a dolgozó bejelentkezése
  • anamnézis-felvétel, a munkavállaló korábbi betegségeinek megismerése
  • az esetleges munkahelyi ártalmak feltérképezése a dolgozó szemszögéből,
  • fizikális vizsgálat, vizeletvizsgálat, vérnyomásmérés, látásvizsgálat, hallásvizsgálat, idegrendszeri rutinvizsgálat,
  • tüdőszűrés a kijelölt tüdőszűrő állomáson,
  • az adott munkavégzéshez kötött egyéb, speciális szűrővizsgálatok,
  • meglévő betegségek ismeretében kontrollvizsgálat kérése (a laborvizsgálat és vércukorszint mérés mellett a bőrgyógyászati, kardiológiai, reumatológiai, gasztroenterológiai és neurológiai vizsgálatok a leggyakoribbak),
  • szükség esetén beutalás kiegészítő szakvizsgálatokra,
  • leletek értékelése,
  • tanácsadás, javaslatok.

Az alkalmassági vizsgálatról a munkaadó elsőfokú alkalmassági véleményt kap.

A vizsgálat dokumentációját (törzslap) az üzemorvos őrzi papíralapon, számítógépes rendszerben.

Léteznek költségtérítéses szűrővizsgálatok is, melyeket egyes munkaadó cégek magukra vállalnak - ilyen lehet a menedzserszűrés, a fogászati vizsgálat és- kezelés, esetenként a reumatológiai- vagy mozgásszervi kontroll, és a számítógép használata során keletkező, esetleges látásromlás ellenőrzése. A menedzserszűrés elérhető társadalombiztosítási keretből is.

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálata, valamint a foglalkoztathatóság szakvéleményezése nem terjed ki a munkaképesség változás mértékének, a rokkantság fokának meghatározására, valamint a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére.

Ahhoz, hogy a rendeletekben előírtak szerint és minden területre kiterjedően, alaposan lehessen végezni az orvosi alkalmassági vizsgálatokat, szükséges, hogy az adott cég foglalkozás-egészségügyben dolgozó orvosai és szakápolói pontosan ismerjék

  • a munkahelyeket,
  • a munkakörülményeket,
  • a munkafolyamatokat, technológiákat,
  • az alapanyagokat, adalékanyagokat, a végtermékeket, melléktermékeket, hulladékanyagokat,
  • a foglalkozási ártalmak megelőzése érdekében hozott munkavédelmi szabályokat,
  • egyéni védőeszközöket,
  • a dolgozók és az egyes munkahelyek megbetegedési statisztikáját.

A fenti adatok megismerése érdekében a foglalkozás-egészségügyi orvosoknak és a szakápolóknak – igény esetén - szabad és korlátlan bejárást kell biztosítani a cég valamennyi munkahelyére. Új termék, vagy technológia bevezetése, új anyagok felhasználása, új munkavédelmi szabályok és védőeszközök bevezetése stb. előtt mindezekről a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot pontosan tájékoztatni kell.

A foglalkozás-egészségügyben dolgozó orvosok és szakápolók a fenti ismeretekért titoktartási kötelezettséget vállalnak, azt senkinek tovább nem adhatják.

A munkáltatónak írásban kell meghatároznia

  • a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, beleértve az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok irányát és gyakoriságát is;
  • azokat a munkaköröket, amelyekben az idősödő munkavállalók nem foglalkoztathatók.

A szabályozás kidolgozásához foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét ki kell kérni.

A munkáltató köteles

  • munkába lépés előtt valamennyi munkavállalót, a munkahely, a munkakör megváltoztatása előtt, továbbá a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén előzetes,
  • szervezett munkavégzés hatálya alá tartozó munkavállalót időszakos,
  • jogszabályban megjelölt esetek hatálya alá tartozó munkavállalót soron kívüli,
  • jogszabályban megjelölt esetek hatálya alá tartozó munkavállalót záróvizsgálatra küldeni a „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon.

Az a munkavállaló, tanuló, hallgató, álláskereső, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve az a munkát végző személy, aki az előzetes, soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy nem alkalmas minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető, a munkaterületen nem foglalkoztatható, tevékenységet nem folytathat.

A vizsgálatokat végző személyek, illetve szervek:

  • A munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon – külön jogszabályban meghatározott kivételekkel – a cég munkavállalói esetében a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására szerződött és jogosult orvos végzi.
  • Ha a munkavállaló vagy a munkáltató a munkaköri alkalmasság, illetve a tanuló és a hallgató, vagy a szakképző és felsőoktatási intézmény, a munkaügyi központ, a munkaügyi kirendeltség és az álláskereső a szakmai alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a ,,Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra'' elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.

Az egészségügyi dokumentáció:

  • A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon végző orvos a ,,Munkavállaló egészségügyi törzslapja'' elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: egészségügyi törzslap) állítja ki; a személyi higiénés alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző orvos az eredményt a vizsgált személy egészségügyi dokumentációjában tünteti fel. A véleményező orvos az alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el, és az egészségügyi törzslap más rovatait áthúzza.
  • Az egészségügyi törzslapot a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot első fokon elbíráló szerv őrzi meg.
  • A munkaviszony, tanulói, illetve hallgatói jogviszony megszűnésekor a munkaköri, illetve szakmai alkalmassági vizsgálatot első fokon véleményező kiállítja az egészségügyi törzslap kivonatát. A munkavállaló, tanuló vagy hallgató részére átadja a munkakörének, illetve szakmai alkalmasságának vizsgálatára vonatkozó adatokat azzal, hogy új munkahelyén az alkalmassági vizsgálatot végző orvosnak mutassa be azt.
  • Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény alapján az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig – a külön jogszabály szerint biológiai tényezők hatásának kitett munkavállaló esetén 40 évig – a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot első fokon elbíráló szerv őrzi meg.
  • A gazdálkodó szervezet részére foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgáltatóban bekövetkezett változás esetén az egészségügyi dokumentációt át kell adni a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó új szolgáltató részére.

Végül, hogy Önnek, mint cégvezetőnek miért is jó az Orvosi vizsgálatok rendje?

  • Megléte esetén megfelel a törvényben előírt kötelezettségének.
  • Szakhatósági ellenőrzés esetén, ha rendelkezik a dokumentummal, akkor azt be tudja mutatni, így elkerülhető a bírságolás.
  • A dokumentum tartalmazza a cégnél megtalálható munkaköröknél szükséges orvosi vizsgálatokat, illetve azok gyakoriságát, így tudni fogja, hogy munkavállalói egészségének megőrzése érdekében milyen kötelezettségei vannak, vagyis, hogy mikor és milyen vizsgálatokra kell elküldenie a dolgozóját. Ezzel elkerülhetővé válik az esetleges későbbi egészségkárosodás is, ami komoly felelősségre vonással járhat, akár több év múlva is.