AZ ÖN BIZTONSÁGA
KÖZÖS ÜGYÜNK.
Kalocsai munkavédelem

Munkavédelem

A munkahelyi egészségért és biztonságért a munkáltató felel. Kötelezettsége a kockázatok előzetes becslése, a felmerült munkahelyi kockázatok elkerülése, illetve azok legyőzése, valamint védőintézkedések meghozatala.

A munkáltatónak szabályzatok elkészítésével/elkészíttetésével (is) kell gondoskodnia a cég munkavédelméről.

Ha Önnek fontos a munkahelyi kockázatok kiküszöbölése, akkor:

  • vegye fel velünk a kapcsolatot,
  • egyeztessünk időpontot egy munkavédelmi oktatásra és egy munkavédelmi szempontú munkaterület ellenőrzésre,
  • a felmérést követően tájékoztatjuk a szükséges és elvégzendő feladatokról,
  • elkészítjük jogszabály szerint az Önök munkavégzéséhez szükséges munkavédelmi dokumentációt: kockázatértékelés, egyéni védőeszközök juttatási rendjét, orvosi vizsgálatok rendjét, stb.





Az emberek életük jelentős részét a munkahelyükön töltik el, így természetesen és jogosan merül fel az az igény, hogy mindezt egészséges és biztonságos körülmények között tehessék meg, mivel ezek megvalósításával mérsékelhető a munkabalesetek száma és a foglalkozási megbetegedések kialakulásának valószínűsége.

A munkabalesetek, foglalkozási ártalmak, megbetegedések megelőzése - a munkáltatón kívül – a munkavállalók és közreműködők kötelezettsége is.

A munkáltató mindenkor köteles a jogszabályokban, szabványokban előírt egészséges és biztonságos munkavégzés lehetőségét megteremteni, és folyamatosan fenntartani, legyen szó a felmerülő kockázatokról vagy akár a munkavállalók munkavédelmi képzéséről. Így a munkáltató alapvető munkavédelmi kötelezettsége a munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben felmerülő kockázatok felmérése, a megfelelő munkahelyi környezet kialakítása, valamint a védőintézkedések meghozatala. A munkavállalónak pedig joga van mindezeket a munkavégzés során megkövetelni.

Munkavédelem hallatán felmerülhet a kérdés, hogy kell-e alkalmazni a cégnél kötelezően munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező szakembert, illetve szükséges-e munkavédelmi képviselőt választani. A munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeit, valamint a munkavédelmi képviselő választását az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet fogalmazza meg. A törvény iránymutatást nyújt, cégünk TEAOR száma segítségével veszélyességi osztályokba sorolhatjuk gazdasági tevékenységünket, és az állományi létszám meghatározásával bizonyosságot nyerhetünk, hogy szükségünk van-e a szakember foglalkoztatására.

A munkavállaló csak olyan munkára alkalmazható, amely az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja.

Kutatások igazolják, hogy napjainkban a nagyfokú munkahelyi stressz egyre súlyosabb koc-kázattá válik, melynek következtében pszichés és szomatikus (testi) betegségek alakulnak ki. A munkavédelem célja a munkát végző emberek védelme, a dolgozók munkaképességének és egészségének megőrzése.

A munkavédelem nemzeti politikáját 22 pontban határozták meg, melynek fő céljai a következők:

  • a munkakörülmények fejlesztése,
  • a munkavállalók munkavégző képességének megőrzése,
  • az egészség és a biztonság fenntartása,
  • az egészségben eltöltött életévek növelése.

Az állam munkavédelmi feladatait, a biztonságos munkavégzés feltételeit a munkaadók és a munkavállalók e téren lévő jogait és kötelezettségeit és a munkavédelemmel kapcsolatos egyéb kérdéseket az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) a munkavédelemről és a hozzá kapcsoló végrehajtási rendelet (5/1993. MüM r.) határozza meg.


Miben is tudunk segíteni?

  • KOCKÁZATÉRTÉKELÉS: talán a legfontosabb a munkavédelem területén, melyben felmérjük és írásban rögzítjük a feltárt hiányosságokat, kiegészítve az adott munkaterületre vonatkozó lehetséges kockázatok ismertetésével együtt. Mindezek után javaslatot teszünk a hiányosság, illetve kockázat elhárításának módjára, megjelölve annak felelősét és határidejét is.
  • KÉMIAI KOCKÁZATBECSLÉS: szinte mindenki használ, vagy kapcsolatba kerül munkája során veszélyes anyagokkal, tisztítószerekkel. Ilyenkor elkerülhetetlen, a használt és tárolt anyagok teljes körű felmérése, veszélyeik megismerése és ismertetése. Veszélyes anyagok kockázatértékelése dokumentumunkban kiemeljük a legfontosabb tudnivalókat az egyes anyagokról, bemutatjuk a csomagoláson szereplő veszélyszimbólumokat és jelentésüket, megjelenítjük egy esetleges vegyi anyaggal történt baleset esetén a szükséges intézkedéseket, feltüntetjük a gyártó/forgalmazó által előírt egyéni védőeszközöket. A legfontosabb veszélyes anyagokkal, tisztítószerekkel kapcsolatos tapasztalt, vagy előforduló kockázatokat leírjuk, megoldásukra javaslatot teszünk.
  • BIOLÓGIAI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS: azokban a munkakörökben, ahol a munkavállalók biológiai kockázatoknak vannak kitéve a hatályos jogszabályok szerint kockázatbecslést kell évente végezni. Mi felmérjük a biológiai kockázatokat, tájékoztatjuk a lehetséges betegségekről, a bekövetkezésük elleni védekezés módjáról, a védőoltási kötelezettségekről, a munkaadót terhelő szükséges intézkedésekről.
  • EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ JUTTATÁSI SZABÁLYZAT: mai modern munkavégzés esetében szinte nincs is olyan munkaterület, amely ne igényelne valamilyen munkavállalók közvetlen védelmét szolgáló egyéni védőeszközt. Szabályzatunkban kiemeljük a legfontosabb tudnivalókat, munkakörönként előírva a dolgozó számára biztosítandó egyéni védőeszközöket. Mindezeken túl biztosítjuk az egyéni védőeszköz átadás-átvétel igazolásához szükséges dokumentumot is.
  • ORVOSI VIZSGÁLATOK RENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSA: adott munkát kizárólag a foglalkozás-egészségügyi orvos, munkavégzésre alkalmas megállapítása mellett lehet végezni. Hogy ezt az egyes munkaköröket betöltő munkavállalók esetében mikor, milyen gyakran, milyen irányban kell elvégezni ez sokszor nem egyértelmű a munkaadók részéről. Szabályzatunk táblázatos formában, áttekinthetően segít megtudni, hogy munkavállalóját mikor kell orvoshoz irányítania. Ezen túlmenően tájékoztatást nyújt a legfontosabb, minden munkaadót érintő foglalkozás-egészségügyi tudnivalókról, ismeretekről.
  • MUNKAVÉDELMI OKTATÁS: minden munkavállalót még a munkába állás előtt ki kell oktatni a cégnél előforduló és általános munkavédelmi ismeretekből, melyben szívesen állunk rendelkezésükre. Ezt az oktatást időszakosan (évente) meg kell ismételni a munkavédelem feladatainak és betartásának frissen tartása érdekében. A megtartott oktatáshoz részletes oktatási tematikát biztosítunk, a lebonyolítást oktatási naplóval igazoljuk.
  • MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV: minden odafigyelés ellenére is bekövetkezhet munkavégzés közben baleset dolgozójával. Ennek kivizsgálását, jegyzőkönyvezését csak munkavédelmi szakember végezheti el.
  • MUNKABALESETI NYILVÁNTARTÁS: ha az Ön cége olyan területen tevékenykedik, ahol gyakrabban fordulhat elő munkabaleset, akkor azt egy nyilvántartásban kell vezetni, meghatározott adatok közlése mellett. Ezt a nyilvántartást mi biztosítjuk Önöknek.


Munkavédelem általánosságban

A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények és az ezeket megvalósító szervezetek, intézmények, eszközök, előírások összessége. A munkavédelem magába foglalja a munkahelyek, munkakörülmények és munkavégzés munkabiztonsági, munkaegészségügyi követelményeit, szervezési, igazgatási, érdekképviseleti, gazdasági és hatósági vonatkozásait.

Az emberi munka védelme, a munkavédelem nem minden korban volt egyformán fontos. A szakképzett, nehezen pótolható munkaerőre mindig ügyeltek. Amikor potenciálisan több a munkavállaló, mint a munka, illetve amikor a munkavédelem nagy költségtöbblettel jár, a munkaadók nem fordítanak elegendő anyagi eszközt a munkavédelem feltételeire. A munkavédelem és az eszközvédelem ellentmondásai azonban rendszerint csak látszólagosak, a kettő között szoros kapcsolat van. Egy vegyi üzemben bekövetkező robbanás esetén a halálesetek és egyéb súlyos személyi sérülések mellett jelentős anyagi kár keletkezik a termelő berendezésekben, amit a további termeléskiesés is fokozhat. Ezért a munkaeszközök védelmére tett intézkedések egyben munkavédelmi intézkedéseknek is tekinthetők.

A mai értelemben vett munkavédelem a modern gyáripar kialakulásával, a munkaeszközök fejlődésének adott szakaszában, a géprendszereken alapuló, a dolgozók nagy tömegeit tömörítő gyáripar létrejöttével fogalmazódik meg követelményként, jogilag is szankcionált intézményrendszerként.

A munkavédelem célja a balesetek, a foglalkozási ártalmak és a megbetegedések megelőzése. A munkavédelem előírja a balesetek, foglalkozási ártalmak megelőzésének módszereit. Szervezeti felépítését és ellenőrzését törvény szabályozza.

A munkavédelem két fő területe a munkavégzést és a munkakörülményeket vizsgáló, az ártalmak csökkentését gyakorlati intézkedésekkel elősegítő munkaegészségügy és a baleset-elhárítás. Mind a munkaegészségügy, mind a baleset-elhárítás egyaránt védi a dolgozót a munkahelyen jelentkező káros hatásoktól és a veszélyforrások számba vételével csökkenti a balesetek kockázatát. A munkavédelem természetesen akkor érheti el a célját, ha annak követelményeit ismerjük, azaz ha arra a munkáltató és a munkába állás első napjától valamennyi munkavállaló egyaránt figyelmet fordít.

A munkavédelmi jogokat és kötelezettségeket az állam határozza meg törvényhozói tevékenysége során törvények, kormány- és miniszteri rendeletek alkotásával, illetve iránymutatásként nemzeti szabványok kiadásával. A megállapított kötelezettségek betartásáért, illetve a jogok gyakorolhatóságának biztosításáért minden esetben a munkáltatói jogkört gyakorló felel, és ez nem csak a bármilyen szervezeti formában, szervezetten munkát végzők (alapesetben munkavállalók) tekintetében igaz, hanem a munkavégzés hatókörében tartózkodó bármely személyre. A munkáltatói jogkört gyakorlónak kell biztosítani a szükséges személyi-, tárgyi- és szervezeti feltételeket, azaz a különböző, megfelelő munkaeszközöket, segédeszközöket, egyéni- és kollektív védőeszközöket, biztonságos és ergonomikus munkakörülményeket, képzéseket-oktatásokat, munkavállalói érdekvédelem lehetőségét, egészségügyi vizsgálatokat és mindezek anyagi és időbeli szükségleteit.

A munkavédelmi kötelezettségek betartásának ellenőrzésére az állam felügyeleti szerveket működted. Ezek a felügyeleti szervek a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, és a bányakapitányságok, mint területi szervek.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (kazánok, nyomástartó edények, felvonók üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzés) és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (járművek üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzés) munkavédelmet érintő hatósági feladatokat lát el, de nem minősülnek munkavédelmi hatóságnak.