AZ ÖN BIZTONSÁGA
KÖZÖS ÜGYÜNK.
Kalocsai munkavédelem

Foglalkozás egészségügyi orvosi vizsgálatok

A munkáltató valamennyi munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása történhet a munkáltató által működtetett vagy a munkáltatóval kötött szerződés alapján külső szolgáltató útján.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat olyan, elsősorban preventív szolgálatot jelent, amelynek feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszicho-szociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése. Másrészt javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire; harmadrészt a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően; negyedrészt a munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban.

A munkáltatók munkavállalóik létszámát és tevékenységét, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosításának módját – működésük megkezdését követő egy hónapon belül – kötelesek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) telephely szerint illetékes városi, fővárosi kerületi bejelenteni.


Foglalkozás egészségügyi orvosi vizsgálatok

Azok a munkáltatók, akik nem tartanak fenn szolgálatot, továbbá a munkaügyi központok, a települési önkormányzatok és a szakképző intézmények a külön jogszabályban meghatározott vizsgálatok elvégzése ellenében – eltérő megállapodás hiányában – az alábbiakban meghatározott térítési díjat fizetik a szolgáltatást nyújtónak.

„D” foglalkozás-egészségügyi osztály esetén 9.500,- Ft/fő/év
„C” foglalkozás-egészségügyi osztály esetén 12.800,- Ft/fő/év
„B” foglalkozás-egészségügyi osztály esetén 16.300,- Ft/fő/év
„A” foglalkozás-egészségügyi osztály esetén 19.000,- Ft/fő/év

A foglakozás-egészségügyi osztályba sorolás elsődleges feltétele a gazdasági tevékenység, illetőleg az expozíció mértéke. Ha a munkavállalók többféle munkakörnyezetben vannak foglalkoztatva, a besorolás szempontja az, hogy mely foglalkoztatás-egészségügyi osztályt indokoló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

A főműszakidőben biztosítani kell a szolgálatban egy orvos és egy ápoló jelenlétét:

  • „A” foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1000 munkavállalónként,
  • „B” foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1200 munkavállalónként,
  • „C” foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1500 munkavállalónként,
  • „D” foglalkozás-egészségi osztály esetén a 2000 munkavállalónként.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített, külön jogszabályok által előírt feladatok ellátásában.

A munkáltatónak biztosítania kell, hogy munkavállalói és azok munkavédelmi képviselői a munkakörülményeikkel kapcsolatban, így különösen a biztosított jogaik gyakorlása során a szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól megkaphassák.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatokra kiterjedő szakmai irányítását a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv látja el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat. A szakmai irányítás magában foglalja a helyes gyakorlat módjának meghatározását és annak érvényre juttatását.

A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.

A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles

  • a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;
  • a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni;
  • munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;
  • a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;
  • a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni;
  • a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;
  • a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.

Orvosi alkalmassági vizsgálatok fajtái:

  • a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre,
  • a szakmai alkalmasság esetében az adott szakmára, illetve szakmai jellegű képzésre; az álláskereső esetében szakmai jellegű képzésre, átképzésre, az adott személy számára ellátható foglalkozási csoportokra vagy szakmák megjelölésére,
  • a személyi higiénés alkalmasság esetében a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenységre történik.

A munkaköri és a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. A munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése a záróvizsgálattal egészülhet ki.

A személyi higiénés alkalmassági vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli.

A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkavállaló, illetve a tanuló vagy a hallgató, az álláskereső:

  • a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele

    • egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e,
    • nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül,
    • nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását;
  • esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása, illetőleg a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt;
  • a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben, illetve szakmákban történő munkavégzés esetén személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét, foglalkoztatható-e az adott munkakörben;
  • milyen munkakörben, illetve szakmában és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott munkaképességű;
  • foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében, illetve folytathatja-e tanulmányait a választott szakmában;
  • szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel;
  • külföldön történő munkavégzés esetén egészségi szempontból várhatóan alkalmas-e az adott országban a megjelölt szakmai feladat ellátására.

A személyi higiénés alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkát végző személy egészségi állapota - a tevékenység gyakorlása esetén - a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületeken nem veszélyezteti-e mások egészségét, folytathat-e tevékenységet az adott munkaterületen.

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálata, valamint a foglalkoztathatóság szakvéleményezése nem terjed ki a munkaképesség változás mértékének, a rokkantság fokának meghatározására, valamint a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére.

A munkáltatónak írásban kell meghatároznia

  • a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, beleértve az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok irányát és gyakoriságát is;
  • azokat a munkaköröket, amelyekben az idősödő munkavállalók nem foglalkoztathatók.
A szabályozás kidolgozásához foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét ki kell kérni.

A munkáltató köteles

  1. munkába lépés előtt valamennyi munkavállalót, a munkahely, a munkakör megváltoztatása előtt, továbbá a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén előzetes,
  2. szervezett munkavégzés hatálya alá tartozó munkavállalót időszakos,
  3. jogszabályban megjelölt esetek hatálya alá tartozó munkavállalót soron kívüli,
  4. jogszabályban megjelölt esetek hatálya alá tartozó munkavállalót záróvizsgálatra küldeni a „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon.

Az a munkavállaló, tanuló, hallgató, álláskereső, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve az a munkát végző személy, aki az előzetes, soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy nem alkalmas minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető, a munkaterületen nem foglalkoztatható, tevékenységet nem folytathat.

A vizsgálatokat végző személyek, illetve szervek:

  1. A munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon – külön jogszabályban meghatározott kivételekkel – a cég munkavállalói esetében a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására szerződött és jogosult orvos végzi.
  2. Ha a munkavállaló vagy a munkáltató a munkaköri alkalmasság, illetve a tanuló és a hallgató, vagy a szakképző és felsőoktatási intézmény, a munkaügyi központ, a munkaügyi kirendeltség és az álláskereső a szakmai alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a,,Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra'' elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.

Az egészségügyi dokumentáció:

  1. A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon végző orvos a ,,Munkavállaló egészségügyi törzslapja'' elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: egészségügyi törzslap) állítja ki; a személyi higiénés alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző orvos az eredményt a vizsgált személy egészségügyi dokumentációjában tünteti fel. A véleményező orvos az alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el, és az egészségügyi törzslap más rovatait áthúzza.
  2. Az egészségügyi törzslapot a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot első fokon elbíráló szerv őrzi meg.
  3. A munkaviszony, tanulói, illetve hallgatói jogviszony megszűnésekor a munkaköri, illetve szakmai alkalmassági vizsgálatot első fokon véleményező kiállítja az egészségügyi törzslap kivonatát. A munkavállaló, tanuló vagy hallgató részére átadja a munkakörének, illetve szakmai alkalmasságának vizsgálatára vonatkozó adatokat azzal, hogy új munkahelyén az alkalmassági vizsgálatot végző orvosnak mutassa be azt.
  4. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény alapján az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig – a külön jogszabály szerint biológiai tényezők hatásának kitett munkavállaló esetén 40 évig – a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot első fokon elbíráló szerv őrzi meg.
  5. A gazdálkodó szervezet részére foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgáltatóban bekövetkezett változás esetén az egészségügyi dokumentációt át kell adni a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó új szolgáltató részére.