AZ ÖN BIZTONSÁGA
KÖZÖS ÜGYÜNK.
Kalocsai munkavédelem

Munkavédelem

A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése feleljen meg a rendeletben meghatározottaknak, a munkavédelemre vonatkozó egyéb szabályoknak, a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelményeknek.

A munkahelyi egészségért és biztonságért a munkáltató felel. A munkáltató kötelezettsége a kockázatok előzetes becslése, a felmerült munkahelyi kockázatok elkerülése, illetve azok legyőzése, valamint az elkerülésük érdekében tett védőintézkedések meghozatala.
A munkavállaló felelőssége viszont az eszközök megfelelő módon történő használatára, az előírások betartására, valamint a munkáltatót érintő veszélyek kiértesítésére terjed ki.

A munkáltatónak szabályzatok elkészítésével/elkészíttetésével (is) kell gondoskodnia a cég munkavédelméről.
Mi segítünk Önnek, hogy meg tudjon felelni a törvények, rendeletek által előírt munkavédelmi kötelezettségeinek, melynek keretében elkészítjük a saját cégére az alábbi dokumentumokat:


Miben is tudunk segíteni?

  • KOCKÁZATÉRTÉKELÉS: talán a legfontosabb a munkavédelem területén, melyben felmérjük és írásban rögzítjük a feltárt hiányosságokat, kiegészítve az adott munkaterületre vonatkozó lehetséges kockázatok ismertetésével együtt. Mindezek után javaslatot teszünk a hiányosság, illetve kockázat elhárításának módjára, megjelölve annak felelősét és határidejét is.
  • KÉMIAI KOCKÁZATBECSLÉS: szinte mindenki használ, vagy kapcsolatba kerül munkája során veszélyes anyagokkal, tisztítószerekkel. Ilyenkor elkerülhetetlen, a használt és tárolt anyagok teljes körű felmérése, veszélyeik megismerése és ismertetése. Veszélyes anyagok kockázatértékelése dokumentumunkban kiemeljük a legfontosabb tudnivalókat az egyes anyagokról, bemutatjuk a csomagoláson szereplő veszélyszimbólumokat és jelentésüket, megjelenítjük egy esetleges vegyi anyaggal történt baleset esetén a szükséges intézkedéseket, feltüntetjük a gyártó/forgalmazó által előírt egyéni védőeszközöket. A legfontosabb veszélyes anyagokkal, tisztítószerekkel kapcsolatos tapasztalt, vagy előforduló kockázatokat leírjuk, megoldásukra javaslatot teszünk.
  • BIOLÓGIAI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS: azokban a munkakörökben, ahol a munkavállalók biológiai kockázatoknak vannak kitéve a hatályos jogszabályok szerint kockázatbecslést kell évente végezni. Mi felmérjük a biológiai kockázatokat, tájékoztatjuk a lehetséges betegségekről, a bekövetkezésük elleni védekezés módjáról, a védőoltási kötelezettségekről, a munkaadót terhelő szükséges intézkedésekről.
  • EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ JUTTATÁSI SZABÁLYZAT: mai modern munkavégzés esetében szinte nincs is olyan munkaterület, amely ne igényelne valamilyen munkavállalók közvetlen védelmét szolgáló egyéni védőeszközt. Szabályzatunkban kiemeljük a legfontosabb tudnivalókat, munkakörönként előírva a dolgozó számára biztosítandó egyéni védőeszközöket. Mindezeken túl biztosítjuk az egyéni védőeszköz átadás-átvétel igazolásához szükséges dokumentumot is.
  • ORVOSI VIZSGÁLATOK RENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSA: adott munkát kizárólag a foglalkozás-egészségügyi orvos, munkavégzésre alkalmas megállapítása mellett lehet végezni. Hogy ezt az egyes munkaköröket betöltő munkavállalók esetében mikor, milyen gyakran, milyen irányban kell elvégezni ez sokszor nem egyértelmű a munkaadók részéről. Szabályzatunk táblázatos formában, áttekinthetően segít megtudni, hogy munkavállalóját mikor kell orvoshoz irányítania. Ezen túlmenően tájékoztatást nyújt a legfontosabb, minden munkaadót érintő foglalkozás-egészségügyi tudnivalókról, ismeretekről.
  • MUNKAVÉDELMI OKTATÁS: minden munkavállalót még a munkába állás előtt ki kell oktatni a cégnél előforduló és általános munkavédelmi ismeretekből, melyben szívesen állunk rendelkezésükre. Ezt az oktatást időszakosan (évente) meg kell ismételni a munkavédelem feladatainak és betartásának frissen tartása érdekében. A megtartott oktatáshoz részletes oktatási tematikát biztosítunk, a lebonyolítást oktatási naplóval igazoljuk.
  • MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV: minden odafigyelés ellenére is bekövetkezhet munkavégzés közben baleset dolgozójával. Ennek kivizsgálását, jegyzőkönyvezését csak munkavédelmi szakember végezheti el.
  • MUNKABALESETI NYILVÁNTARTÁS: ha az Ön cége olyan területen tevékenykedik, ahol gyakrabban fordulhat elő munkabaleset, akkor azt egy nyilvántartásban kell vezetni, meghatározott adatok közlése mellett. Ezt a nyilvántartást mi biztosítjuk Önöknek.

Munkavédelem általánosságban

A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények és az ezeket megvalósító szervezetek, intézmények, eszközök, előírások összessége. A munkavédelem magába foglalja a munkahelyek, munkakörülmények és munkavégzés munkabiztonsági, munkaegészségügyi követelményeit, szervezési, igazgatási, érdekképviseleti, gazdasági és hatósági vonatkozásait.

Az emberi munka védelme, a munkavédelem nem minden korban volt egyformán fontos. A szakképzett, nehezen pótolható munkaerőre mindig ügyeltek. Amikor potenciálisan több a munkavállaló, mint a munka, illetve amikor a munkavédelem nagy költségtöbblettel jár, a munkaadók nem fordítanak elegendő anyagi eszközt a munkavédelem feltételeire. A munkavédelem és az eszközvédelem ellentmondásai azonban rendszerint csak látszólagosak, a kettő között szoros kapcsolat van. Egy vegyi üzemben bekövetkező robbanás esetén a halálesetek és egyéb súlyos személyi sérülések mellett jelentős anyagi kár keletkezik a termelő berendezésekben, amit a további termeléskiesés is fokozhat. Ezért a munkaeszközök védelmére tett intézkedések egyben munkavédelmi intézkedéseknek is tekinthetők.

A mai értelemben vett munkavédelem a modern gyáripar kialakulásával, a munkaeszközök fejlődésének adott szakaszában, a géprendszereken alapuló, a dolgozók nagy tömegeit tömörítő gyáripar létrejöttével fogalmazódik meg követelményként, jogilag is szankcionált intézményrendszerként.

A munkavédelem célja a balesetek, a foglalkozási ártalmak és a megbetegedések megelőzése. A munkavédelem előírja a balesetek, foglalkozási ártalmak megelőzésének módszereit. Szervezeti felépítését és ellenőrzését törvény szabályozza.

A munkavédelem két fő területe a munkavégzést és a munkakörülményeket vizsgáló, az ártalmak csökkentését gyakorlati intézkedésekkel elősegítő munkaegészségügy és a baleset-elhárítás. Mind a munkaegészségügy, mind a baleset-elhárítás egyaránt védi a dolgozót a munkahelyen jelentkező káros hatásoktól és a veszélyforrások számba vételével csökkenti a balesetek kockázatát. A munkavédelem természetesen akkor érheti el a célját, ha annak követelményeit ismerjük, azaz ha arra a munkáltató és a munkába állás első napjától valamennyi munkavállaló egyaránt figyelmet fordít.

A munkavédelmi jogokat és kötelezettségeket az állam határozza meg törvényhozói tevékenysége során törvények, kormány- és miniszteri rendeletek alkotásával, illetve iránymutatásként nemzeti szabványok kiadásával. A megállapított kötelezettségek betartásáért, illetve a jogok gyakorolhatóságának biztosításáért minden esetben a munkáltatói jogkört gyakorló felel, és ez nem csak a bármilyen szervezeti formában, szervezetten munkát végzők (alapesetben munkavállalók) tekintetében igaz, hanem a munkavégzés hatókörében tartózkodó bármely személyre. A munkáltatói jogkört gyakorlónak kell biztosítani a szükséges személyi-, tárgyi- és szervezeti feltételeket, azaz a különböző, megfelelő munkaeszközöket, segédeszközöket, egyéni- és kollektív védőeszközöket, biztonságos és ergonomikus munkakörülményeket, képzéseket-oktatásokat, munkavállalói érdekvédelem lehetőségét, egészségügyi vizsgálatokat és mindezek anyagi és időbeli szükségleteit.

A munkavédelmi kötelezettségek betartásának ellenőrzésére az állam felügyeleti szerveket működted. Ezek a felügyeleti szervek a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, és a bányakapitányságok, mint területi szervek.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (kazánok, nyomástartó edények, felvonók üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzés) és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (járművek üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzés) munkavédelmet érintő hatósági feladatokat lát el, de nem minősülnek munkavédelmi hatóságnak.