AZ ÖN BIZTONSÁGA
KÖZÖS ÜGYÜNK.
Kalocsai munkavédelem

Kockázatértékelés

Kockázatértékelésre van szüksége? A legjobb helyen jár!

Nézzük, hogy hogyan is készítjük el mi a kockázatértékelést, illetve kockázatbecslést?:

  • időbeosztásához alkalmazkodva egyeztetünk egy időpontot, amelynek keretében szakképzett kollégánk felkeresi azt a helyszínt, amelyre a kockázatértékelésnek ki kell terjednie,
  • alapos felmérést végzünk a helyszínen,
  • alapos felmérést végzünk a helyszínen,
  • az összes munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabály/rendelet/szabvány figyelembevételével megtesszük észrevételeinket,
  • ezen észrevételeinket rögtön szóban is megfogalmazzuk és ismertetjük Önnel,
  • tájékoztatjuk, hogy a feltárt hiányosságok elhárítására milyen intézkedéseket kell megtennie,
  • további, kockázatokat megelőző javaslatainkat megosztjuk Önnel,
  • a felmérés alapján elkészítjük a Kockázatértékelés írásos dokumentumát, melyet rövid határidőn belül nyomtatott formában rendelkezésére bocsájtunk az intézkedési tervvel együtt.



KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A kockázatértékelés a sikeres munkavédelmi irányítás alapja, valamint a munkavégzéssel összefüggő balesetek és a foglalkozási megbetegedések/fokozott expozíciós esetek megelőzésének kulcsa. Mert a kockázat nem más, mint a veszély bekövetkezésének valószínűsége. Hogy ez elkerülhető legyen ehhez kell a Kalocsai munkavédelem, aki szakértelmével, szaktanácsaival, javaslataival segít a kockázatokat megelőzni a bekövetkezésük valószínűségét csökkenteni.

1993. évi XCIII törvény a munkavédelemről 54§ 2. bekezdése előírja minden munkáltató részére a kockázatértékelés kötelező elkészítését:

„A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.”

Ennek alapján a kockázatértékelés egy folyamat, ahol meg kell vizsgálni az adott munkakörülményeket és meg kell határozni a konkrét teendőket, gondosan át kell tekinteni, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, a feltárt veszélyek kiküszöbölhetők-e vagy sem, és milyen személyi, tárgyi, szervezési intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy a munkabalesetek és az egészségkárosodások megelőzhetők legyenek.

Az Európai Unióban kockázat-analízisnek (kockázatelemzésnek) nevezik azt a folyamatot, amely során a kockázatot meghatározzuk (kockázatbecslés), majd a kockázatot megfelelő intézkedésekkel csökkentjük (kockázatkezelés) és végül a kockázatkezelés eredményeiről az érintetteket tájékoztatjuk (kockázat-kommunikáció).

A Munkavédelmi Törvényben (továbbiakban: Mvtv.) alkalmazott „kockázatértékelés” általában a kockázatbecslést és a kockázatkezelést együttesen jelenti. Vagyis nem elég csak a kockázatokat felmérni és a továbbiakban azzal nem foglalkozni, hanem igenis szükséges a megtalált kockázatok elhárítására aktív intézkedéseket tenni és folyamatosan figyelemmel kísérni, hogy ezek a kockázatok ne következzenek be újra, illetve új kockázatok se alakuljanak ki. Persze megelőzni mindent nem lehet, de lépéseket tenni azért, hogy lehetőség szerint minimális legyen a kockázat bekövetkezésem, emberi, munkáltatói, jogszabályi kötelezettségünk. Ehhez szükséges a kockázatelemzés elkészíttetése és folyamatos karbantartása, vagy újbóli elkészítése.

A Mvtv. 54. § 3. bekezdése alapján a munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni

  • az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,
  • minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást),
  • az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá
  • ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.


Munkánk során jellemzően elégséges az adott cégnél 3 évente elkészíteni a kockázatértékelést, ez alól kivételt azok a konkrét esetek képeznek, amikor pl.:

  • egy váratlan esemény bekövetkezése miatt a cég irodáját új címre kell költöztetni,
  • vagy a cég tevékenységi köre olyan munkákat tartalmaz, amelyek helyszíne változó,
  • vagy belső (szervezeti) átalakítás miatt a cég munkavállalói állománya új munkakörökkel bővül, melyre a korábbi kockázatértékelés nem terjedt ki.

Az első esetben, amint a cég berendezkedett az új helyszínen egy alkalmas időpontban bejárást tartunk és az összes cégnél lévő munkakörre vonatkozóan felmérjük az adott helyszínen található kockázatokat, valamint ismertetjük az általános kockázatokat is. Segítségünkkel lehetőség nyílik a munkavédelmi szabályoknak való megfelelőséget elérni, azokat a mindennapi munkavégzésbe beépíteni.

A második eset jellemzően építőipari, illetve egyéb szolgáltatói feladatokat ellátó cégeknél jellemző. Ilyenkor egy-egy adott projektre vonatkozóan becsüljük meg a kockázatokat, amely menete megegyezik az általános kockázatértékeléssel, csak a helyszíne nem állandó. Az építőiparnál maradva a partnercég megadja a kivitelezési helyszín címét, ahol a munkaterület bejárás során az összes munkavédelmi tárgyú hiányosságot felmérve átfogó képet tudunk nyújtani a biztonságos munkavégzés megteremtésének elérésére. Konkrét hiányosságokat megfogalmazva, megoldási javaslatokkal kiegészítve adjuk át a kockázatértékelést és kockázatbecslést megrendelőink részére.

A harmadik eset az a tipikus eset, amikor a 3 év lejárata előtt új kockázatértékelést kell készíteni (akkor is, amikor egyébként van érvényes dokumentációnk) és a korábban készített kockázatértékelést hatályon kívül kell helyezni, mivel az már nem fedi le a cégnél található összes munkakör kockázatait.

A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját.


Munkánk során kiemelt figyelmet fordítunk a Mvtv.-ben rögzített kötelezettségek betartására, de a Mvtv. előírása szerint a kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:

  • a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai; tehát pontosan meghatározható a készítés ideje, melyet mi a dokumentum elején és első oldalain, majd a későbbiek folyamán is többször feltüntetünk, pontosan beazonosíthatóvá tesszük a helyszínt, amelyet már az első oldalon láthatnak, majd többször a dokumentum további részeiben is, a tárgyát pedig röviden, tömören és érthetően a bevezető oldalakon ismertetjük. Mi - mint a kockázatértékelést végző szolgáltató - adatainkat a kockázatértékelés dokumentumán aláírásunkkal hitelesítve minden esetben feltüntetjük.
  • a veszélyek azonosítása; a kockázatértékelés központi feladatának tekinthető, mikor meghatározzuk az egyes munkakörök általános és helyspecifikus, felmérés alapján azonosított kockázatait és azokat a dokumentumban érthetően és megoldási javaslattal kiegészítve partnereink rendelkezésére bocsájtunk.
  • a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma; szintén a kockázatértékelés dokumentumunk első oldalain egyértelműen beazonosítható, hogy az adott cégnél pontosan mely munkavállalókra és milyen létszámban vonatkozik a kockázatok felmérése. Gyakorlati alkalmazásban ez akkor hasznos, amikor például egy nyílászáró beépítéssel foglalkozó cégnél készített munkahelyi (székhelyre, irodára) készített kockázatértékelés a cég összes munkavállalójára vonatkozik – hiszen az összes munkavállaló megfordul a központi irodában -, addig egy változó helyszíneken történő nyílászáró beépítés kockázatai a kizárólag irodai tevékenységet ellátó asszisztensre nem vonatkoztathatóak, csak a helyszínen munkát ellátó dolgozókra. Ennek megfelelően már a dokumentum elején tisztázni kell, hogy az adott kockázatértékelés egészen pontosan kikre vonatkozik.
  • a kockázatot súlyosbító tényezők; ha már egy kockázat felismerésre került, akkor sajnos számolni lehet azzal is, hogy azt nem mindig sikerül elhárítani, vagy megelőzni, sőt esetleg előfordulhat olyan eset is, amikor az súlyosabbá válik. Talán legegyszerűbben úgy érthető ez meg, hogy nézzük egy kereskedelmi cég üzletkötőjét, akinek munkavégzéséhez a gépjárművezetés mint kockázati elem megjelent. Számos gépjárművezetéshez, vagy magához a gépjárműhöz köthető lehetséges kockázat van, amelyek a munkavégzés közben őt érhetik. Mindezen túl a gépjárművezetés kockázatát jelentősen súlyosbíthatja egy váratlan időjárási esemény (pl. ónos eső, hó, stb.) megjelenése, vagy az autón nem megfelelő gumiabroncs használata, amelyek az alapkockázatot megsokszorozzák. Ezeket meg kell határozni.
  • a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása; a kockázatértékelésünkben számszerűen is meghatározzuk egyes kockázati elemek nagyságát, melyet táblázatos formában tüntetünk fel. Az összes kockázat értékelése meghatározott szempontok szerint történik, amelyek összesített eredménye alapján meghatározzuk a kockázat mértékét (triviális - elviselhető – mérsékelt – lényeges – elfogadhatatlan) és a szükséges intézkedéseket is definiáljuk.
  • a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése; minden kockázatértékelésünk része az ún. „Intézkedési terv”, melyben érthetően és nyomon követhetően összefoglalásra kerül az összes feltárt hiányosság és lehetséges kockázat kiegészítve a felelőssel, elvégzésének határidejével és egy lehetőséggel, ahol jelezni lehet, hogy elvégezték-e már az elhárító intézkedést. Ez nagy segítség a cégnek, hogy naprakészen lássa, hogy hol tartanak a kockázatok mérséklésében, megszüntetésében.
  • a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja; érthetően és világosan meghatározzuk minden kockázatértékelésünkben a következő vizsgálat pontos dátumát.
  • az előző kockázatértékelés időpontja amennyiben szükséges és volt kockázatértékelés, akkor annak dátuma feltüntetésre kerül.

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.

Az előzőekben meghatározott feladatok elvégzése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, ami annyit jelent, hogy elvégzésükhöz szakirányú végzettség szükséges, mellyel cégünk minden munkatársa rendelkezik. A kockázatértékelés elvégzésekor a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglalt szempontokat is figyelembe kell venni.

A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket. A Kalocsai munkavédelem minden esetben szakmai tanácsaival segíti a munkavédelmi és egészségvédelmi célok megvalósítását, de a javaslatok alkalmazása a munkáltató felelőssége.

A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavédelmi képviselőt (bizottságot), annak hiányában a munkavállalókat a kockázatértékelés és a munkavédelem intézkedéseinek tapasztalatairól, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és bejelentéséről, a munkavédelmi hatóságtól kapott munkavédelmi információkról, különösen a munkáltatónál végzett ellenőrzések megállapításairól.

Az időben soron következő kockázatértékelés elvégzése nem feltétlenül jelenti a kockázatértékelés teljes körű megismétlését, hanem annak vizsgálatát, hogy a legutóbbi kockázatértékelés elvégzése óta történt-e olyan változás a munkakörnyezeti vagy kockázati tényezőkben, amely indokolja a kockázatértékelés adott szempontra történő elkészítését.

Meg kell állapítani, hogy a korábban meghatározott kockázatcsökkentő intézkedések megfelelőek, hatásosak voltak-e, és csökkentek-e a kockázatok, illetve a fennmaradó kockázatok mértéke továbbra is elfogadható szinten van-e. Természetesen ehhez javasolt kritérium ugyanazon szakszolgáltatóval való együttműködés, aki átfogóan, a korábbi vizsgálatok ismeretében tudja felmérni a kockázatokat.

A kockázatértékelést végző személynek megalapozott javaslatot kell tennie a kockázatok csökkentése érdekében, ugyanakkor a kockázatértékelés elvégzésért, a feltárt hiányosságok megszüntetéséért, a fennmaradó kockázatok elfogadható szinten tartásáért a felelősség a munkáltatót terheli.


A kockázatértékelés folyamatát többféleképpen lehet szakaszokra osztani. A legfontosabb tartalmi elemek a következők:

  • A veszélyek azonosítása, mi az, ami az egészséget és biztonságos munkavégzés feltételeinek megvalósítását veszélyezteti?
  • A veszélyeztetettek és a veszélyeztetés módjának azonosítása, a cég/intézmény pontosan mely munkavállalóit, milyen formában érheti veszély?
  • A kockázatok értékelése és a megelőző intézkedések meghatározása, a kockázatok egyértelmű megjelenítése és az azok elhárítására, illetve megelőzésére ajánlatos eljárások ismertetése.
  • Az eredmények rögzítése és az intézkedések végrehajtása, a feltárt hiányosságok dokumentálása összefoglalva, meghatározva a szükséges intézkedéseket, azok végrehajtóit és határidejét.
  • A kockázatértékelés felülvizsgálata, szükség esetén módosítása, melyet javasolt minden évben megtenni, akár csak egy munkavédelmi tárgyú szemle keretében is, amely a szakember szemével felméri, hogy melyek azok a lépések, amelyeket meg kell még tenni a kockázatok kiküszöbölésére, illetve változások esetén alkalmas annak felmérésére, hogy szükséges-e új kockázatértékelést készíteni az adott munkáltató számára.


A kockázatok megelőzése vagy csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket célszerű sürgősségi sorrendbe állítani, például:

  • azonnali intézkedés, amelyek végrehajtási ideje nem tolható, a kockázat mérséklése/kiküszöbölése haladéktalanul meg kell, hogy történjen.
  • rövid- vagy középtávú intézkedés, amelyek végrehajtási ideje 3 hónaptól – 2 évig terjedhet.
  • hosszú távú intézkedés, amelyek végrehajtási ideje 3 évtől – 5 évig tartó intervallumra terjedhet.

Az intézkedések sürgősségi sorrendbe állításához a kockázatértékelés megállapításait kell alapul venni, különösen azt, hogy mennyire súlyos az adott kockázat, azaz milyen jellegű károsodást okozhat, hány személyt érinthet, valamint milyen valószínűséggel következhet be a károsodás.

Azonnal intézkedni kell a súlyos kockázatok felszámolása érdekében, azaz a közvetlen veszélyt jelentő munkavégzést vagy munkaeszközt, technológiát azonnal le kell állítani. Ugyanakkor célszerű minél hamarabb végrehajtani azokat a gyorsan megtehető intézkedéseket is, amelyek kevésbé súlyos kockázatot szüntetnek meg.

A kockázatértékelést minden esetben dokumentálni kell, akkor is, ha ennek során azt állapítják meg, hogy a kockázatokban nem történt változás és az alkalmazott intézkedések változatlanul megfelelőek.

A kockázatértékelést követően a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy megtett minden szükséges intézkedést a kockázatok felmérésére és elhárítására, illetve minimálisra csökkentésére. Az eredmények megfelelő dokumentálása a kockázatértékelés részét képezi. A dokumentáció tartalmazza a kockázatértékelés során bejárt utat és az elért eredményeket.

A munkáltatónak más szempontok miatt is jól felfogott érdeke a kockázatértékelés dokumentálása. Annak érdekében, hogy tisztában legyen a nála meglévő kockázatokkal és érdemben kezelni tudja őket, továbbá rendszerben, a gazdasági tevékenységével egységben tudja megtenni a munkavédelmi intézkedéseket, dokumentálnia kell a kockázatértékelés eredményeit, a szükséges és megtett intézkedéseket.

A kockázatértékelés eredményeként készült dokumentációnak nincs előírt formája. Az általunk készített kockázatértékelés dokumentuma nem csupán érthetetlen kalkulációkat, vagy beikszelt kockázatfelmérő lapot tartalmaz, hanem igyekeztünk a partnereink számára egy jól értelmezhető, könnyen használható, egyértelmű dokumentumot összeállítani.


A kockázatértékelésünk 7 fejezetből áll, melyek a következők:

  • Vizsgálat alá vont munkáltató (megnevezése, székhelye, telephelye, ügyvezető neve)
  • Vizsgálat ideje (kockázatértékelés készítésének ideje)
  • Vizsgálatnál jelen levő munkáltató képviselője (azon partnerünk, aki a kockázatértékeléshez szükséges adatszolgáltatásokat részünkre biztosította, illetve az a személy, aki a kockázatértékelést megelőző munkaterület bejáráson kollégánkkal részt vett)
  • A vizsgált hely adatai (a kockázatértékelés helyének címe, a munkavállalók munkakörei és létszáma, a cégnél található munkafolyamatok és az ahhoz használt eszközök)
  • Kockázatelemzés és kockázatbecslés összesítő (szöveges ismertető rész, a kockázatértékelés céljáról, szabályairól, lépéseiről, folyamatáról)
  • Értékelés, javaslattétel a kockázatok csökkentésének módjára ( az adott helyre vonatkozó kockázatok, hiányosságok és javaslatok megjelenítése munkafolyamatok szerinti bontásban, majd az értékelési szempontok magyarázata és összesítő értékelés elvégzése)
  • Felmérések, mellékletek (a helyszíni bejárás alkalmával tapasztalt hiányosságok, egyéb munkavédelmi szempontú ellenőrzőkérdésekre adott megfelelőségi válaszok kerülnek itt meghatározásra).


Tartalmi szempontból az előírások szerint legalább az alábbiakat rögzíteni kell:

  • a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya,
  • az értékelést végző azonosító adatai;
  • a veszélyek azonosítása;
  • a veszélyeztetettek azonosítása és az érintettek száma;
  • a kockázatot súlyosbító tényezők;
  • a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése és annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok elfogadható szinten tartása;
  • a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
  • a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja;
  • az előző kockázatértékelés időpontja.

Biztosítani kell, hogy a kockázatértékelés aktuális dokumentációját az érintettek (így a munkavállalók, de különösen azok, akikre nézve feladatot is tartalmaz) megismerjék, és nyomtatott vagy elektronikus formában bármikor hozzáférhessenek. Célszerű, ha a munkáltató a gyakorlati munkavédelmi oktatás során a kockázatértékelés részletes bemutatásával képzi a munkavállalókat.