AZ ÖN BIZTONSÁGA
KÖZÖS ÜGYÜNK.
Kalocsai munkavédelem

Kémiai kockázatértékelés

A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni.

Veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely a CLP szerinti osztályozás során a veszélyességi osztályok és/vagy kategóriák bármelyikébe besorolható.

A munkáltatónak a kockázatbecsléshez szükséges kiegészítő információkat be kell szereznie a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól, illetőleg a beszállítótól (a továbbiakban együtt: beszállító).

A kockázat értékelésénél figyelembe kell venni a meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is.

A munkáltató a veszélyes anyagok kockázatbecslése alapján megelőző intézkedéseket foganatosít. A kockázatbecslést dokumentálni kell. A kémiai kockázatbecslést újra el kell végezni, ha a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében olyan jelentős változások történtek, amelyek a korábbi becslést elavulttá teszik, vagy foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok teszik azt indokolttá.


Kémiai kockázatbecslés

Korábbiakban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kockázat becslése megtörtént, és a kockázat kezelésére (elkerülésére vagy eltűrhető szintűre csökkentésére) a megfelelő intézkedéseket meghatározták, dokumentálták, illetve bevezették.

A kémiai biztonság területén bevezetett – az Mvt.-ben a kockázatértékelésre vonatkozóan meghatározott feladatokkal nagyrészt átfedésben lévő – „kockázatbecslést”az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni:

  • veszély azonosítása,
  • az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése,
  • az expozíció becslése,
  • a kockázat értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

A vegyi anyagoknak mind a fizikai-kémiai és toxikológiai tulajdonságai, mind a munkahelyi jelenlétük és felhasználási módjuk határozza meg a vegyi anyag veszélyét, amely rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy sérülést/mérgezést okozzon. A kockázat annak a valószínűsége, hogy az alkalmazás, illetve expozíció körülményei között potenciális ártalom következik be.

A veszélyes anyagok kockázatértékelése során vizsgálni kell tehát az ártalmat és annak valószínűségét, hogy ez bekövetkezik. Ezért meg kell határozni az anyag által felvetett belső veszélyt, valamint a felhasználásának és kezelésének a körülményeit, valamennyi olyan munkahelyzetet, amelyben vegyi anyag van jelen, és a munkavállaló vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó érintkezésbe kerülhet ezekkel az anyagokkal.

Figyelembe kell venni továbbá a veszélyes anyagok expozíciós útjait (bőrön keresztül, belélegzés útján vagy tápcsatornán keresztül, azaz lenyeléssel), valamint a megtett megelőző intézkedéseket is.

A munkáltató, a veszélyes anyaggal tevékenységet végző munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása érdekében köteles a szükséges megelőző intézkedéseket végrehajtani.

A munkáltató köteles

  • a munkahelyen előforduló veszélyes anyagok által okozott kockázatokat megszüntetni,
  • amennyiben ez nem lehetséges, a kockázatokat az egészséget nem károsító vagy eltűrhető szintre csökkenteni,

    • a munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével,
    • a vegyi anyagok expozíciója elleni, megfelelő védőeszközök biztosításával,
    • műszaki intézkedésekkel,
    • a megfelelő karbantartási feladatok elvégzésével,
    • a veszélyes anyagok expozíciójának kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével,
    • az expozíció intenzitásának és időtartamának a lehető legkisebb mértékűre történő csökkentésével,
    • megfelelő higiénés feltételek biztosításával, beleértve a dohányzás, étkezés, italfogyasztás, kozmetikai szerek használata, élelmiszer-tárolás megtiltását azokon a munkahelyeken, ahol a munkaterületet veszélyes anyagok szennyezhetik vagy a munkavállaló veszélyes anyagokkal kerülhet érintkezésbe,
    • a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok mennyiségének a munka jellegének megfelelő minimálisra történő csökkentésével,
    • megfelelő munkafolyamatok meghatározásával, beleértve a veszélyes anyagok és ezeket tartalmazó hulladékok biztonságos kezelését, tárolását és szállítását.

Ha a veszélyes anyagok kockázatbecslése a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat tárt fel, megelőző, védő és ellenőrző intézkedéseket kell alkalmazni.

A kémiai kockázatbecslés és a megelőzésre vonatkozó általános alapelvek alapján a munkáltató a vegyi anyagok fizikai-kémiai hatásaiból származó veszélyek ellen olyan műszaki, illetve szervezeti intézkedéseket hoz, amelyek megfelelnek a tevékenység természetének, beleértve a tárolást, kezelést és az összeférhetetlen vegyi anyagok szétválasztását. Ennek keretében - fontossági sorrendben - az alábbi intézkedéseket kell hozni:

  • megelőzni a tűz- és robbanásveszélyes anyagok koncentrációjának veszélyes szintre emelkedését vagy a kémiailag nem stabil anyagok veszélyes mennyiségének kialakulását,
  • amennyiben az a) pont szerinti megelőzés nem lehetséges, megakadályozni olyan források jelenlétét, amelyek elősegíthetik a tűz és robbanás keletkezését vagy azokat a kedvezőtlen körülményeket, amelyek a kémiailag nem stabil anyagok és keverékeik veszélyes fizikai hatásainak növekedéséhez vezetnek,
  • csökkenteni a tűz- és robbanásveszélyes anyagok égése során keletkező kémiailag nem stabil anyagok vagy keverékeik által okozott, a munkavállalók egészségére és biztonságára káros hatásokat, továbbá
  • gondoskodni a munkahely, a berendezések és a gépek kielégítő irányításáról, a robbanást elfojtó berendezésekről, illetve a robbanási nyomás csökkentéséről.

Ha a veszélyes anyagok kockázatbecslésének eredménye azt mutatja, hogy a munkahelyen alkalmazott vegyi anyagok mennyisége miatt a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető veszély elhanyagolható mértékű, továbbá a meghozott intézkedések megfelelőek, meghatározott intézkedéseket nem kell alkalmazni.

A veszélyes anyagokat és a veszélyes keverékeket Magyarország területén gyártó, forgalmazó az azokkal kapcsolatos gyártási, forgalomba hozatali tevékenység megkezdésével egyidejűleg, a biztonsági adatlap, vagy a biztonsági adatlap és a címketerv csatolásával köteles elektronikus úton bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek, ha a veszélyes anyag magyarországi jegyzékben, illetve a veszélyes keverék a terméknyilvántartásban még nem szerepel. A bejelentő köteles az általa bejelentett veszélyes anyag és keverék biztonsági adatlapjának változását és a forgalmazás megszüntetését is elektronikus úton jelenteni.

A veszélyes anyag bejelentésével kapcsolatos valamennyi adatszolgáltatásért, az adatok hitelességéért a bejelentő a felelős. Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyag egészségügyi kockázataira vonatkozóan - a biztonsági adatlap jogszabályban meghatározott adatkörében - további adatszolgáltatásra hívhatja fel a bejelentőt.

A bejelentés tudomásulvételét az egészségügyi államigazgatási szerv a formai és tartalmi követelményeknek megfelelő bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül elektronikus úton visszaigazolja. A bejelentett veszélyes anyagot az egészségügyi államigazgatási szerv felveszi a magyarországi jegyzékbe.

A bejelentést meg kell ismételni a bejelentő, illetőleg a bejelentett tevékenység azonosításához szükséges bármely adat megváltozása esetén.

A magánszemélyeknek magáncélú, nem foglalkozás körében történő felhasználás céljából veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék vásárlását, illetve felhasználását nem kell bejelenteni.

Veszélyes anyag és veszélyes keverék csak abban az esetben hozható forgalomba, ha azt a CLP szerint címkézték és csomagolták.

Veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek előállításának, gyártásának, feldolgozásának, továbbá felhasználásának megkezdése előtt - ideértve a külföldről történő behozatalt is - a tevékenységhez az azonos célra alkalmas veszélyes anyagok, illetve veszélyes keverékek közül - lehetőség szerint - a kevésbé veszélyes anyagot (keveréket) kell kiválasztani. A kiválasztás indokolására a tevékenységet végző elvégzi a szükséges kémiai kockázatbecslést, valamint költség-haszon elemzést és azt az ellenőrzést végző hatóságnak - kérésére - bemutatja.

A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. A tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a vállalkozó, illetve - egyéb nem szervezett munkavégzés esetén - a munkavégző a felelős.

A munkavállalók, illetőleg a lakosság egészségét vagy a környezetet nem megengedhető mértékben érintő kockázatok megfelelő szintre csökkentése érdekében - amennyiben a kockázat megfelelő csökkentése más módon nem lehetséges - egyes veszélyes anyagok, illetve veszélyes keverékek alkalmazása, illetőleg egyes, ezekkel végzett tevékenységek betilthatóak, korlátozhatóak.

A veszélyes anyagot, illetve a veszélyes keveréket az eredeti csomagolóeszközből tárolás, illetve továbbadás, forgalmazás céljából más, az azonosítást szolgáló feliratozás (címkézés) nélküli csomagolóeszközbe áttenni nem lehet.

A kémiai biztonság betartásának hatósági ellenőrzését

  • a közegészségügy szempontjából történő megfelelőség tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv,
  • a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi hatóság,
  • a munkavédelem (munkabiztonság és munkaegészségügy) körében a munkavédelmi hatóság,
  • a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelmi hatóság,
  • a tárolás szabályai tekintetében, ha azok megsértése a fogyasztó biztonságát, egészségét, testi épségét sérti vagy veszélyezteti, továbbá a csomagolás, zárás szabályainak fogyasztóval szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság végzi.

A veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció és csúcskoncentráció határértékeit, illetve maximális koncentrációk értékeit a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról melléklete tartalmazza.

A veszélyes anyag expozíciójának kitett munkavállaló orvosi alkalmasságának ellenőrzését el kell végezni.

Amennyiben az egészségügyi ellenőrzés eredményeként a munkavállalónál veszélyes anyaggal végzett munkából eredő expozíció következményeként a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa megbetegedést vagy egészségre káros hatást, illetve biológiai határérték-túllépést észlel, a munkáltató köteles

  • a kémiai kockázatbecslést újra elvégezni,
  • a kockázat megszüntetésére, illetve csökkentésére hozott intézkedéseket felülvizsgálni,
  • figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve az illetékes hatóság előírásait a kockázatok megszüntetésének vagy csökkentésének bevezetésére,
  • figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét a munkavállalók további foglalkoztathatóságát illetően,
  • kezdeményezni a többi munkavállaló egészségi állapotának soron kívüli vizsgálatát.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az alapszolgáltatás keretében

  • javaslatot tesz a felhasznált veszélyes anyagok toxikológiai tulajdonságai alapján a munkavállalók védelmét szolgáló egészségügyi intézkedésekről,
  • tanácsot ad, felkérésre segítséget nyújt a kockázatbecsléshez,
  • felhívja a munkavállaló figyelmét a munkaköri alkalmassági vizsgálatok során a dohányzás, alkoholfogyasztás és az üzemben alkalmazott veszélyes anyagok közötti kölcsönhatásokra, amelyek a munkavállaló egészségét fokozottan károsítják,
  • kiképzi a munkavállalókat a szaksegélyt megelőző elsősegély nyújtására. A képzésben való részvételt és az elsősegélynyújtás feltételeit a munkáltató biztosítja.