Váz és izomrendszer - Tudnivalók a képernyő előtti munkavégzés szabályairól

A váz- és izomrendszeri megbetegedések a leggyakoribb munkahelyi betegségek közé tartoznak. Az állások meghatározó hányadában állandó munkaeszköz a számítógép. Sokaknak néhány év után fájdalmas mozgásszervi problémái keletkeznek, melyek egyre csak fokozódnak. Betartják-e a szabályokat?! Hogy például 50 perc után 10 percre fel kellene állni a monitor mögül, és át kell mozgatni a testünket?

A váz- és izomrendszeri megbetegedések jellemzően a hátat, a nyakat, a vállakat és a felső végtagokat érintik, de az alsó végtagokra is kihathatnak. Az ízületek és más szövetek sérülését és károsodását jelentik.

Mennyi ideig ülhetünk a képernyő előtt?

A munkáltatónak úgy kell a munkafolyamatokat megszerveznie, hogy a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg, vagyis munkaidejének legalább 1/6-ában nem képernyő előtti munkavégzéssel ellátható tevékenységet kell találnia.

Önöknél betartják ezt a szabályt?


Képernyő előtti munkavégzés közben torna?

Igen, de más megelőző intézkedésekkel is mérsékelhető a kockázat.

Munkahely elrendezése: a munkahelyi testhelyzetek javítását segítő munkakörnyezet kialakítása.
Berendezés: ergonomikus és a feladatnak megfelelő berendezések használata.
Munkavállalók: a kockázattudatosság javítása, helyes munkamódszerekről ismeretek.
Munkáltató: az ismétlődő, vagy hosszú ideig egy testhelyzetben végzett munka elkerülése megfelelő munkatervezéssel. Pihenőidő, rotációs munkavégzés vagy a munka átcsoportosítása.
Szervezeti tényezők: a váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzésére vonatkozó szabályzat kidolgozása.

Forrás: Saját + Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség


Kalocsai munkavédelem kommentje:

Számos irodai tevékenységet ellátó partnerünknél folyamatosan felmerül a fájó izom, ízület, vázrendszeri probléma. Kevesen tudják, hogy az ismétlődő kéz- és karmozgások, amelyek a képernyős munkavégzés egyik specifikus jellemzői (billentyűzet és egérhasználat), jelentős kockázati tényezők. Éppen ezért akár szünetek közbeiktatásával, a testrészek átmozgatásával, megfelelő ergonómiájú berendezések használatával, ezek az ismétlődő jellegű terhelések által okozott sérülések mérsékelhetők, a folyamatok lelassíthatók.