Munkahelyi egészség, biztonság-, és környezetvédelem (EHS)

Manapság a piaci környezet szereplői mind gyakrabban találkoznak az EHS rövidítéssel, ami nem más, mint Environmental, Health and Safety – vagyis munkahelyi egészség, biztonság-, és környezetvédelem. A nagyvállalatoknak nem csak korszerű ismeretekkel rendelkező mérnökök kellenek, hanem jelentős igény mutatkozik az EHS feladatok megtervezésére, ellátására, irányítására kijelölt szakemberek iránt is. Az oktatási intézmények kínálnak közép és felsőfokú képzéseket, elegendő számú hallgató be is iratkozik és elvégzi, mégis máris hiány mutatkozik a szakemberekből ezen a területen (is).

Közhely, hogy hozzáértő szakipari mestert (burkolót, gáz-, víz-, villanyszerelőt, kőművest, stb.) nagyon nehéz találni, de egyre több munkavédelmi szakmérnököt, EHS szakembert, munkavédelmi koordinátort vagy szakterületi projektvezetőt is keresnek a cégek. Egy jó munkavédelmi szakember egy személyben felel azért, hogy a vállalat környezetvédelmi, foglalkozás-egészségügyi, munkabiztonsági és tűzbiztonsági téren is megfeleljen a hazai és EU-s jogszabályoknak és az egyéb (pl. vevői) követelményeknek. Mindennapi munkája során nyilvántartásokat vezet, bevallásokat készít, kapcsolatot tart a hatóságokkal, belső auditokat folytat le, oktatásokat tart a munkavállalóknak, munkabaleseteket vizsgál, dokumentál. Munkája a vezetőség szempontjából fontos és hasznos, mivel rajta keresztül tartják, illetve tartatják be a legfontosabb munkavédelmi szabályokat, míg a munkavállalók szempontjából sokszor tűnik feleslegesnek és nem elfogadottnak, mivel azokra a megelőző dolgokra próbálja meg felhívni a figyelmüket, amik bár az egészségük védelmét és biztonságukat szolgálja, mégis kényelmességi, vagy figyelmetlenségi okkal nem törődnek vele. Gyakran csak piszkálásnak veszik, amikor pl. utcai cipőben, vagy füldugó nélkül végzi a munkáját és az EHS mérnök megkéri a megkapott egyéni védőeszköz használatára pedig, ha hosszútávon gondolkodnának belátnák, hogy ez mind-mind az ő egészségének védelmét szolgálja.

Az EHS mérnöki szakma egyszerre képes elhivatottságot, változatos feladatokat, emberi interakciókat és jó érzéssel követhető célokat adni, ugyanakkor többen feleslegesnek gondolják, ami okozhatja azt, hogy a frissen végzett szakemberek nem szívesen konfrontálódnak kollégáikkal, ezért inkább mégsem kezdenek meg működni ezen a szakterületen. Ez pedig könnyen szakemberhiányhoz vezethet.

A mostani követelményeknek csak olyan „új generációs” munkavédelmi szakemberek tudnak eleget tenni, akik már a képzés idején szereznek korszerű gyakorlati tapasztalatokat és nem az első megbízásuk idején szembesülnek például egy nagyvállalat belső működési sajátosságaival, a személyi tényezők nehézségeivel.

A munkavédelmi szakembert kereső vállalkozások nehézségeire talán a munkavédelmi technikusi oktatás módszertani és tartalmi megújítása adhat megoldást. A munkájukra ugyanis égető szükség van, hiszen a hazai munkahelyek biztonságán - a baleseti statisztikák alapján - van mit javítani. Ehhez szükség lehet az oktatásban a súlyozást megváltoztatni, vagyis az óraszámokban növelni kellene a gyakorlati képzést és csökkenteni az elméleti frázisokat, amelyek bár fontos, de nem kizárólagos alapja kellene, hogy legyenek a jelenlegi rendszernek.

A munkavédelem vállalati optimumára a megoldás a szervezet vezetőjének elkötelezettsége, egy erős vállalatirányítási rendszer és egy hiteles, jól képzett munkavédelmi vezető együttműködése.