Alig tapasztalható javulás a munkavédelmi szabályok betartásában.

2018. első háromnegyed évében 10 701 munkáltatót ellenőriztek. Ennek 74,3 százalékánál találtak valamilyen szabálytalanságot az ellenőrök., 267 esetben, összesen 85,59 millió forint bírságot szabtak ki januártól szeptemberig terjedő időszakban.

A munkavédelem nem más, mint az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok összessége, amelyek betartásának ellenőrzésénél a munkavállalók munkavégzési körülményeit vizsgálták, és 66 %-nál tapasztaltak szabálytalanságot.

A munkavédelmi hatóság megállapítása szerint a szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 28,6 százalékának súlyos szabálytalanságok mellett kellett dolgoznia.

Az építőipar, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság és a gépipar területére irányultak elsősorban az ellenőrzések, mert ott a munkavállalók egészsége, biztonsága gyakrabban kerül veszélybe, és az esetek is súlyosabbak. A munkavédelmi hatóság által tartott ellenőrzések legnagyobb része munkavédelmi, kisebb része munkabiztonsági, legkisebb része pedig munkaegészségügyi intézkedés volt.

A munkavédelmi ellenőrzések számának növelését egyre inkább indokolja a munkabalesetek számának növekedése.

2018. január és szeptembere között 16.227 embert vált három napnál hosszabb időre munkaképtelenné, ami magasabb az egy évvel korábbi adatoknál. A legtöbb baleset Budapesten történt, majd Pest megyében, a legkevesebb baleset Tolna és Nógrád megyében fordult elő.

A munkabalesetek számának emelkedése több okra vezethető vissza, de szerepet játszhat benne az is, hogy a cégek a megrendeléseiket teljesíteni csak a túlórakeretek túllépésével tudják, miközben a munkavédelem, illetve a munkavédelmi feladatok ellátása háttérbe szorulhat, megkockáztatva ezzel azt is akár, hogy a munkavédelmi hatóság ezért őket elmarasztalja.

Vannak olyan, főleg gyártást végző cégek, amelyek a költségvetésükbe a túlóra miatti büntetéseket is beleszámolják.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke úgy nyilatkozott, hogy annyira kevés a munkaügyi ellenőr és olyan magas a vállalkozások száma, hogy ha egy céget ellenőriznek, 84 év múlva kerül újra sorra az adott vállalatra, így a kockázat bevállalhatóvá válik, mert szinte képtelenség lesz kiszűrni az új túlóra-szabályok visszaélőit.

A minisztérium munkavédelmi főosztálya jelentésében pedig arra panaszkodott, hogy "a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni.”