Munkavédelem - A legfontosabb tudnivalók

Ezen a lapon próbáltam Önöknek összefoglalni az összes munkavédelmi munkáltatói kötelezettséget. A két legfontosabb munkavédelmi tevékenységgel, ami a kockázatértékelés és a munkavédelmi oktatás, külön menüpontban foglalkoztam. A munkavédelem egyéb munkáltatói feladait ezen a lapon, és az almenükben találják. A munkavédelem minden egyes kötelezettségére próbáltam kitérni.

Alkalmazotti létszámtól függetlenül, minden alkalmazottat munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatást megtarthatja végzettség nélküli személy is, de erősen ajánlott, hogy azokat munkavédelmi szakember tartsa és dokumentálja, mert ez a későbbiekben perdöntő lehet. Ne felejtsük, az oktatás a munkavédelem egyik legfontosabb eleme, nem azért kell tartsuk, hogy a munkavédelmi hatóságok előtt bizonyítani tudjuk a meglétét, hanem, hogy a dolgozók testi épségét tudjuk megvédeni, valamint anyagi károkat előzhetünk meg vele. Az oktatásra vonatkozó legfontosabb előírásokat, megtartásának gyakoriságát a munka-és tűzvédelmi oktatások szabályzata tartalmazza. A munkavédelmi oktatás külön menüpontban szerepel, ha többet szeretne megtudni róla, olvassa el!

Alkalmazotti létszámtól függetlenül, minden alkalmazotti munkakörről, veszélyes anyagról, gépről, technológiáról, kockázatértékelést kell végeztetnie a munkáltatónak. A kockázatértékelés munkabiztonsági szaktevékenység, csak munkabiztonsági szakember végezheti el. A kockázatértékelés a munkavédelem alapja, melynek során felszínre kerülnek a munkavédelem hiányosságai, segít nekünk abban, hogy a munkavédelmi problémákat kiküszöböljük.

A kockázatértékelésnek ki kell térnie a munkahelyen előforduló kémiai kockázatokra is. Mik lehetnek ezek? Leggyakoribb a takarítás, fertőtlenítés során használt veszélyes anyagok által okozott kockázatok, vagy akár - a cég tevékenységétől függően - az értékesített vagy egyéb tevékenységhez használt anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaiból eredő veszélyek. Ezekben az esetekben kémiai kockázatbecslést és kockázatértékelést kell készíteni.

Azokban a munkakörökben, ahol a munkavállalók fertőzés-vagy járványveszélynek vannak kitéve biológiai kockázatbecslést és kockázatértékelést is kell készíteni. Jellemző területei az egészségügy, szociális ellátóháló, oktatás-nevelés intézményei.

A legfontosabb biológiai veszélyforrások:
  • emberi testnedvekkel való érintkezés,
  • rovarcsípések,
  • emlősállatok harapása,
  • madárürülékkel való érintkezés, stb.

A biológiai kockázatbecslés segítséget nyújt a munkáltatónak a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi expozíció (veszélyeztetettség) mértékének felmérésében, a szükséges intézkedések megtételében. Ennek minimalizálása érdekében munkáltató köteles biztosítani a veszélyeztetett munkakörben dolgozók részére egyéni védőeszközöket, és a külön jogszabály szerint előírt védőoltásokat.

A kockázatértékelés folyamatáról, a kockázatértékelés menüpontban talál további tudnivalót.

A foglalkozás egészségügyi vizsgálatok szabályozása egyértelmű módon összefoglalja munkáltató kötelezettségeit a munkavállalók jogszabályban meghatározott kötelező orvosi vizsgálatainak gyakoriságával és irányával kapcsolatban.

Munkáltatónak 9 fő munkavállaló felett veszélyes tevékenység esetén (pl. építőipar), 49 fő munkavállalói létszám felett pedig kötelezően munkabiztonsági szakembert kell alkalmaznia. A munkavédelmi törvény végrehajtási rendelete előírja a munkáltatóknak a munkavédelmi szakember kötelező foglalkoztatását. A munkavédelem minden egyes feladatát el kell lássa, vagy egyes nagyobb "falatokra" (mint például a kockázatértékelés elkészítése) be kell vonnia munkavédelmi szakcéget. Természetesen a munkavédelem minden ilyen költségét a munkáltatónak kell fedeznie, sőt, a munkavédelem összes költségét ütemeznie is kell, be kell tervezze a költségvetésébe. A fenti alkalmazotti létszámig saját magát, vagy alkalmazottját is kinevezheti a munkavédelmi tevékenységek ellátására, de munkavédelmi szaktevékenységet kinevezett személy munkavédelmi végzettség nélkül nem végezhet!

Gyakran változó munkakörnyezet esetén (pld. építőipar, karbantartási munkák) veszélyelemzést kell készíteni. A veszélyelemzés a készítője munkavédelmi tapasztalatán kell, hogy alapuljon. Itt számba kell venni a fellépő összes lehetséges kockázatot, valamint figyelembe kell venni a hasonló tevékenység végzésekor bekövetkezett baleseti statisztikát is.

Az egyéni védőeszközök meghatározását, és juttatását szabályzatban kell kiadnia. Ezt a szabályzatot úgy hívják, hogy egyéni védőeszköz jutattatási rend. Az egyéni védőeszköz meghatározása a munkavédelem egyik fontos momentuma, hiszen a dolgozó a megfelelően kiválasztott, meghatározott egyéni védőeszköz birtokában lesz biztonságban. Azt tudniuk kell, hogy a munkavédelem alapelve az, hogy az egyéni védőeszköz juttatás előtt meg kell vizsgálnunk a technológiát, azt le kell cserélni biztonságosabbra (természetesen arányban a beruházás gazdaságosságával), illetve kollektív védőeszközöket kell beiktatni a technológiába, az egyéni védőeszköz a legutolsó állomása a dolgozók védelmének.

A munkáltatóknak ki kell alakítania a munkavédelem megelőző stratégiáját. Ezt a munkavédelmi törvény írja elő. Lényegében a munkáltató a munkavédelem megelőző stratégiájában meghatározza, hogy milyen munkavédelmi lépéseket szándékozik tenni a jövőben, ezt hogyan finanszírozza, kik közreműködnek a végrehajtásban, mennyi idő alatt, stb. Ez a stratégia megintcsak a munkavédelem egyik pillére lehet,és meggyőződésem, hogy a megelőző stratégia birtokában a legolcsóbb a munkavédelem.

Azonban minden igyekezet ellenére előfordulhatnak váratlan munkabalesetek, melyek kivizsgálása munkáltatói kötelezettség. Fontos, hogy olyan munkavédelmi szakembert bízzanak meg, aki tapasztalatai révén megfelelően ki tudja vizsgálni, a felelősséget meg tudja állapítani, és hatékony megelőző intézkedéseket tud foganatosítani a jövőre nézve, további munkabalesetek elkerülésének érdekében.