A veszélynek és a kockázatnak kitett személyek azonosítása:
a kockázatértékelés és kockázatbecslés során meg kell határozni a kockázatokat, a kockázatnak kitett személyek körét, és azt, hogy a munkájuk során milyen kölcsönhatásban állnak a veszélyekkel.

A kockázatok értékelése és rangsorolása:
A kockázatértékelés keretén belül foglalkoznunk kell a kockázatok rövid és hosszú távú hatásaival. A kockázatokat az értékelés figyelembevételével rangsorolni kell. A kockázatértékelés valamilyen szempontrendszer szerint kell, hogy történjen és ezt a szemponterendszert a kockázatértékelés útmutatójában egyértelműen le kell írni. Így lehet a kockázatértékelés szubjektivitását csökkenteni. A kockázatok megelőzésére vagy kivédésére irányuló munkát (magyarán a kockázatmegelőzési folyamatokat, intézkedéseket) is rangsorolni kell. A rangsorolási szempontokat természetesen a kockázatértékelés útmutatójában le kell írni.

Döntés a megelőző fellépésről:
Először azt kell mérlegelni, hogy a kockázatok megelőzhetők vagy elkerülhetők-e, amennyiben nem, mérlegelni kell a kockázat csökkentésének vagy szabályozásának módját, olyan intézkedések elfogadásával, mint: a kockázat forrásánál történő leküzdése, a veszélyes veszélytelenre vagy kevésbé veszélyesre cserélése...

Intézkedési tervet kell készíteni, mely meghatározza: a megvalósítandó intézkedéseket, azt, hogy ki mikor mit tegyen és a határidőket.

A helyzet nyomon követése és felülvizsgálata:
Dokumentálni kell a megelőző és védőintézkedések végrehajtásának nyomon követését. A kockázatértékelést , kockázatbecslést meghatározott időnként felülvizsgálat alá kell vonni, de az idő nem lehet több, mint egy év.
Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe.